Nagy István (1873-1937)
Nagy István (Csíkmindszent, 1873. március 28. – Baja, 1937. február 13.) magyar festőművész, a modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselője. Tájképeit és arcképeit főleg pasztellkrétával és szénnel készítette. A modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselője.
Wikipédia: Nagy István (festő)
A XX. század jelentős magyar képzőművészei I. előadás-összeállítás hetedik előadása. A Budapesti Művelődési Központ MŰVÉSZET KÖZELRŐL előadássorozatának része.
Letöltés (PowerPoint PPT)
Ráadás, Huba gyűjteményéből
Amik nem kerültek be az előadásba, vagy a képek másik verziói.
Forgács Veronika: Nagy István (elemző dolgozat)
Szép, jól felépített és hozzáértő. A sok laikus beszámoló között akadt végre egy „szakmai” is.
2011. január 5., Huba
Nagy István 1873. március 28-án született Csíkmindszenten. Mielőtt művészi pályára lépett, tanítóképzőt végzett Kolozsvárott. Tehetségét Keleti Gusztáv fedezte fel. Münchenben és Párizsban is tanult, illetve tanulmányúton járt Itáliában. Az I. világháborúig sok képe született szülőföldjén, majd a háborúban a galíciai fronton katonaportrékat készített. A háború után, 1920-tól a Nagyalföldön festett. Itt készült képei általános elismerést váltottak ki, és még életében életrajzi regényt írt róla Surányi Miklós. Több mint 4000 művét tartják számon. Tájképeit és arcképeit főleg pasztellkrétával és szénnel készítette. A modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselője. Rendkívül gyorsan dolgozott. Témái: erdélyi és alföldi tájak, legelésző állatok, paraszt- és katonaportrék. Gyakran sorolják az alföldi festőkhöz, de képeit számba véve erdélyi tájképek jelentősebb mennyiségben születtek. 1924-ben megkapta a Szinyei Merse Pál Társaság festészeti díját. Emellett Beczkói Bíró Henrik díjat kapott Kalapos öregasszony című képéért. 1937. február 13-án hunyt el Baján.
Mind katona, mind parasztportréira a kifejezés fontossága jellemző. Egy képét sem dolgozta túl, csak addig, amíg megjelent rajta az előtte ülő arckifejezése. A képeken szereplő emberek azt az érzést keltik, hogy ha szembejönne az utcán ,akkor is megismernénk. Portréi általában elég sötétek, mivel szénnel vitte fel a vázlatot. A képeken elmélyült, magukba forduló emberek jelennek meg.
A dolgozat tovább folytatódik, képekkel tele! Letöltés (PDF)
Előadások felhasználási feltételei
Művészettörténet oktatási célra, előadás tartásához, rajzórához forrásmegjelöléssel vetíthető (szerző: Bálványos Huba, balvanyoshuba.hu). Értékesíteni tilos, kizárólag non-profit, edukációs jelleggel használható fel! Az előadásokról bővebben. – Vissza az előadások áttekintéséhez.